Az alkotás a fény és az árnyék játéka, ahol a művész tudatosan elhelyezett geometriai alakzatokkal egyszerűsítette a különböző dimenziókat, megőrizve a modell egyedi arckifejezését. A végeredmény a színek és a tónusok egymást kiegészítő lágy kompromisszuma.
A festmény a művész Marilyn-sorozatának harmadik darabja. A cím Marylin Monroe híres dalára reflektál, amelyet John F. Kennedy elnöknek énekelt 45. születésnapja alkalmából, 1962. május 19-én. Bár ez volt Marilyn életének egyik utolsó előadása, mégis arra is ösztönöz minden nőt, hogy teljesítsék be a vágyaikat és soha ne adják fel az álmaikat.